Irodalomtörténeti tény, hogy a nagyenyedi kollégium az erdélyi színjátszás bölcsője volt, hiszen innen kerültek ki az 1792-ben megalakult kolozsvári színház legjelentősebb vezető színészei. A tanév végén a kollégium udvarán a professzorok, a diákság és a város polgárai előtt bemutatott színjátékoknak erős kisugárzása volt a műkedvelő színjátszás kialakulására és megerősödésére is. Ezzel magyarázható, hogy a százhúsz évvel ezelőtt alakult Enyedi Magyar Iparos Önképzőkör tevékenységének is egyik legfontosabb területe volt a színjátszás. Az első bemutatóra 1891-ben került sor. Hosszabb kényszerszünet után, 1921 decemberétől megszaporodott a bemutatók száma. 1928-tól az előadásokat a kör új székházának háromszáz férőhelyes, korszerű termében mutatták be, mindig telt ház előtt. A téli felolvasó esteket 1889–1910-ben indították. Az előadók között volt például dr. Harmath János, a Hangya Szövetkezet igazgatója, Járai István főgimnáziumi igazgató, Folyovits Endre szobrászművész és Jékely-Áprily Lajos tanár-költő. /Józsa Miklós: Thália és a tudomány szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
